Vacuum Chamber Clock, egy újabb kockába zárt óra

Ez az óra sem nyomtatott áramköri lapra épült, ellenben a burkolatához annál több NYÁK lap lett felhasználva. Az alkatrészek az összekötő drótokkal kapcsolódnak egymáshoz és tulajdonképpen egy önhordó szerkezetet képeznek így.
A kijelzőt két 7 szegmenses kijelző alkotja. Felváltva látható az óra és a perc, utána egy kis szünettel, majd kezdődik elölről az egész kijelzési ciklus.
Kétféle kijelzőt készítettem az órához. Az egyik egy numitron kijelzős megoldás, míg a másik egy LED-es kialakítás.
Ezeket a kijelzőket szabadon lehet cserélni, direkt úgy van kialakítva az elektronika.
Ezen az órán is egyetlen gombból álló adatbeviteli interface áll rendelkezésünkre.
Az óra beállítása egyszerű még ezzel az egy gombbal is.

Az óra külső burkolata egy 6 way cube formátumú UHV vákuumkamrát mintáz.
Valahogy így néz ki a valóságban egy ilyen vákuumkamra:

A burkolat kétoldalas NYÁK-ból készült, így a belső éleknél össze lehetett forrasztani az oldalakat alkotó lapokat.
A kör alakú betekintõnyílások hagyományos ablaküvegbõl vannak vágva (70mm átmérõjûek).
Ez a burkolat megfelelõ védelmet nyújt az amúgy elég sérülékeny szerkezetnek.
Az betekintõ üvegeket tartó peremek 64mm-es réz karmantyúból készült karikákkal kapcsolódnak a kocka oldalaihoz.

Microchip PIC16F818 mikrovezérlőt használtam fel az építéshez, amire assembly nyelven íródott a program.
A két darab 7 szegmenses kijelzőn megjelenő adatok 2 darab 8 bites shift regiszter felhasználásával kerülnek a kijelzőkre.
A kijelző digit-és szegmensmeghajtó tranzisztoraihoz direkt kicsit ódivatúbb kinézetű fém tokozású tranzisztorokat használtam fel.
CR2032-es elem biztosítja áramszünet esetén az óra megtáplálását.

A későbbiekben annyit módosítottam a kialakításon, hogy az óra nem a mikrovezérlőben „jár”, hanem egy külső RTC-t illesztettem az egészhez, mert a mikrovezérlős megoldással elég pontatlanul járt az óra.
Ez a módosítás már nem szerepel a közölt kapcsolási rajzon (bocs, ez a módosítás hirtelen felindulásból alakult így utólag).

Szóval ez az a projekt, aminél úgy forraszt az ember, hogy két levegővétel közben csinálja a forrasztásokat, különben a kis drótok összeforrasztása pokollá teheti az alkotás örömét, hiszen olyan könnyen kiolvad egy már megforrasztott drót, ha túl sokat melegítjük.
Röviden ennyi lenne az építés.

– 24 órás kijelzés
– áramszünet esetén a kijelzés szünetel, de amint visszajön az áram, az óra jár tovább és nem kell újra beállítani az időt.
– egyszerű idő beállítás
– mérete kb. 10x10x10cm
– hátlapon könnyen hozzáférhető, egy gombos beállító bemenet
– analóg fényerőszabályzó (sötétben leveszi a fényerőt, hogy ne vakítson éjszaka)
– menüből ki-és bekapcsolható kijelző

Beültetési rajz nincs, mivel beültetés sincs, hiszen az alkatrészek egymást tartják a levegőben.

A sarokba állítva.

Az üvegen át a táp rész látszik.

Hátlap a nagyon komoly beviteli tasztatúrával.

Felülnézet.

Egy közeli a fényérzékelő LDR-ről.

A numitron kijelzők hátulról nézve.

A szegmensmeghajtó tranzisztorok.

Kiszedve a dobozból.

A PIC és a kvarc környéke.

Az egymásra épített léptető regiszterek.

Az ízzószálas kijelzők.

És egy portré.